(c) 2012-2013. Az edzésterv saját írás! Lemásolni, vagy bármely részét felhasználni tilos!
ZOÉ ENGEDÉLYÉVEL!
 

Már korán reggel megérkeztem az istállóhoz.Ahogy besétáltam, lovaim már rögtön egy-egy üdvözlő nyerítéssel fogadtak.Elmosolyodtam,majd gyors iramban elindultam az istálló közepe felé,ahol egy pej,tűzött csillagú kanca nyújtogatta a nyakát felém.Felnevettem. - Jó reggelt,Believe. - simítottam végig a ló elegáns,kecses fejét.A kishölgy megrázta a fejét,majd a magasba elemve kapartatni kezdett.Ezzel adta tudtomra,hogy futni akar.Felvettem amár előre kikészített,hófehér kötőféket a ráakasztott fehér vezetőszárral,kinyitottam az ajtót és besétáltam szeretett kancámhoz.Átvettem a fején,becsatoltam,és szélesre tártam a bokszajtót.Kivezettem az izmos kancát,egyenest a patamosó felé. Kikötöttem,majd elsétáltam a nyergesbe.Elővettem a nekem kellő összes ápolószert,majd nekiláttam a munkának:gumivakaróval a sarat meg a többi kkoszt fellazítom; porkefével azokat leseprem; kikaparom a patáit és lekenem patazsírral; kifésülöm sörényét és farkát gyökérkefével.Believe nagyon szerette a reggeli "tisztálkodást" így nyugodtan végig állta.Ellenben a nyergeléssel már nincs ilyen baráti viszonyban.Amint eltettem a pucoló dobozt,és megjelentem mellette,a kengyel hangos morajára felcsapta a fejét és felnyerített. - tudom hogy nem szereted, kislány, de muszály. - fogtam meg a kötőféket.Feltettem a hátára a nyeregalátétet,majd ráhelyeztem a nyerget,majd lazára,a hasától elállva rácsatoltam a hevedert.A pálya előtt majd meghúzom.Ezurán a nyakához léptem,leszedtem róla a kötőféket,és felkantároztam.A szárat átdobtam a nyakán,majd megigazítottam a martingált.Rátekertem a kanca lábaira a fáslit,majd megpaskoltam a kancát,aki erre hozzám dörgölte a fejét.Ezután kiszabadítom a vezetőszár rabságától,és a pálya felé vezetem.

A pálya szélére érve megállítottam a kancát,és meghúztam a hevedert.Ellenőriztem még egyszer a felszerelését,majd odavettem larryhez. - Ma ne hajtsd meg, menj vele egy egyszerű kis sétagaloppot. - mondta.Rábólintottam,majd a segítségével felugrottam a kanca hátára.A pálya külső részén bemelegítettem,lépésben,ügetésben,vágtában,majd megállítottam a kancát.Ő odaügetett az egyik munkalován,egy 8 éves appaloosa mén hátán,akit a Jeraldo névvel illetett.Szépen felügettünk a pályára,miközben Jeraldo és Believe vágtára válltott.Felálltam a nyeregben,és vártam a megfelelő alkalmat hogy galoppra fogjam a kancát.- Jól figyelj. az 200 métert jelző póznánál elengedlek. - mondta,miközben Jeraldo egyre jobban gyorsított.Believe kissé megnyújtotta a vágtaugrásait,én pedig vártam a jelet.Elérkezett az 200 métert jelző tábla,a vezetőszár egy hangos kattanással elvált a kantártól.Larry bekiáltott közénk egy hangos " Most!"-ot,mire én előre dőltem és a ló testével kezdtem mozogni,Believe galoppba ugrott,és a belső ívre zárkózott.Lassú galoppban haladtunk végég,közben figyeltem a többi lovat.A lábammal szorítottam Believe oldalát,a kanca nyugodtan,vigyázva galoppozott.Már kissé tépte a karom, szabadulni akart,de tudta fegyelmezni magát.500 méternél adtam neki egy kisebb szárat,így gyorsított valamelyest.Az utolsó negyeden elengedem, had fussa ki magát.Egy kicsit rálovagoltam,és menjen, ne aludjon.Elértük a 1000 métert jelző táblát.Figyeltem közben, mert nem sokára engednem kell. Hátranyomtam a sarkam, erősebben szorítottam a kanca oldalát,és a szár mellé egy kis sörényt is befogtam.Amint elsuhantunk az 500-as tábla mellett, rádőltem a kanca nyakára,és engedtem a száron.Az pedig,mint akit puskagolyóbol löttek ki, száguldani kezdett. Megnyújtotta a lépteit,és célba vette a pár szár méterrel előttünk galoppozó mént. Következő sebességre kapcsolt,én pedig engedtem, hagy menjen.A körülöttünk lévő táblákat csal elmosódottan láttam, fogalmam sem volt,mikor érjük el a negyed végét.Believe hihetetlen iramra kapcsolt,másodpercek alatt felért a mén bal oldalára.Fej-fej mellett a két ló.- ez az kislány, fust le őket! - bátorítottam,mire még jobban küzdött.Kisebbeket ugrott ugyan,de sűrűbben,gyorsabban. Mire felnéztem,a mén már jó pár méterrel mögöttünk volt. Hirtelen feleszméltem.Már a kanyarnál tartunk.Felálltam a nyeregben,és minden erőmmel a kancát próbáltam lassítani. - állj meg,Believe! - tiszta erőmből húztam a szárat,és már úgy éreztem hátraesek,mire ügetni kezdett.Visszafordítottam Larry felé,aki boldogan nézett rám a harag felett.- Te Shina, ezen a lovon 9 sebesség van.. - mondta boldogan,mire én leugrottam a kancáról. - meg sem erőltette magát. - tette hozzá. - Egy igazi csillag van a kezeink között. - megpaskolta a kancát, azttán elvezettem,hogy lemozgassam.

----

----

-----

---